Kutatás

Mi történik, ha a romló anyagcsere éppen azt a képességünket gyengíti, amellyel felismerhetnénk a problémát? A sorozat harmadik részében az anyagcsere, az agy, a mikrobiom és az önészlelés rejtett ördögi körét mutatjuk be.

Az étrendi és életmódbeli önbevallás a modern egészségügyi gondolkodás egyik alapvető eszköze. Megkérdezzük: mit evett tegnap? Mennyit mozgott? Hányszor nassolt? Mennyit aludt? Milyen volt a közérzete? Mennyire volt fáradt? Milyen volt a figyelme? Ezek a kérdések hasznosak, de van egy nagy gyengeségük: az emberi emlékezetre, figyelemre és önértékelésre épülnek. Márpedig ezek nem mérőműszerek. Különösen nem akkor, ha az anyagcsereállapot, a vércukorszabályozás, az alvás, a gyulladásos...

Amikor a szervezet állapota rontja annak felismerést  Az anyagcserebetegség nemcsak testi, hanem idegrendszeri folyamat is. Az anyagcserebetegségekről legtöbbször vércukor, inzulin, testsúly, vérzsírok vagy hasi zsír formájában beszélünk. Ez érthető, hiszen ezek mérhetők, laborban követhetők, és jól illeszkednek a klasszikus orvosi gondolkodáshoz. Az utóbbi évek szakirodalma azonban egyre világosabban mutatja, hogy az anyagcserezavarok nem állnak meg a májnál, az izomnál, a zsírszövetnél...

Gyakori kérdés a tudatos édesanyák körében: „Ha a Herbaferm cseppek ennyire természetesek és hasznosak, miért nem olvashatunk róluk nagyszabású, klinikai vizsgálati eredményeket várandós nők körében?”A válasz meglepő módon nem a termékben, hanem a modern orvostudomány egyik legfontosabb etikai szabályában, a „Primum non nocere” (Először ne árts) elvében rejlik. De van itt egy csavar, amiről ritkán beszélünk: mi van akkor, ha a vizsgálat során pont a készítmény megvonása okoz kockázatot?

Miért kell néha éhesnek lennünk – és miért kell megizzadnunk? A modern egészségkultúra egyik alapfeltevése, hogy a jóllét folyamatos komfortot jelent. Ne legyünk éhesek, ne fázzunk, ne izzadjunk, ne terheljük túl a szervezetet. A technológia, az élelmiszeripar és az orvostudomány évtizedek óta ebbe az irányba halad: állandó hozzáférés, állandó ellátottság, állandó kényelem. Ezzel párhuzamosan azonban egyre több adat mutat arra, hogy az emberi szervezet nem erre az állandó bőségre és...

Az emésztés regenerációját, egyensúlyát célzó étrend és életmód az immunrendszer, a közérzet és az energiaellátottság javulása mellett, tudományosan igazoltan javítja a bőr egészségét.

Az elmúlt évtizedekben drámai növekedést tapasztalunk az autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyermekek számában. Az Egyesült Államokban a legfrissebb statisztikák szerint már minden 36. nyolcéves gyermek érintett (Forrás: CDC jelentés). Ez a szám 2000-ben még 1:150 volt, míg 1998-ban csupán 1:1000. A diagnosztikai módszertan 1980 óta lényegében változatlan, így ez az ugrásszerű növekedés nem magyarázható pusztán a felismerési arány javulásával.

A szervezetünk sokféleképpen reagálhat az élelmiszerekre. Azok az élelmiszerek, amelyek az emberek többsége számára "jók" vagy "egészségesek" lehetnek, másoknak problémát okozhatnak, ha allergiásak/érzékenyek/intoleránsak rájuk.

Nincs még egy olyan. Illatával, bársonyos, karakteres selymes barnaságával kényeztető luxuscikk, ami ennyire az életünk részévé vált. Ő a pici mozgatórugó, amely korunk emberét képes felkelésre, ébrenlétre, éberségre és álomtalanságra sarkallni. A keleti titok, amely magyarságunk történetében maga a fekete leves. 

Tényleg van olyan érdekes a húsleves, hogy egy másfél órás beszélgetést kitölt? Dr. Hauberl Emőke és Bóday Ádám beszélget az ünnepi húslevesről, a főzés filozófiájáról, élettanáról, alkotó elemeiről.

A következőkben a böjttel kapcsolatos beszélgetés két videófelvételét ajánlom szíves figyelmetekbe. Mindkét anyag terjedelmes, mivel részletesen szeretnénk bemutatni a böjt szellemi, filozófiai értelmét, valamint körbejárjuk a böjtölés, és koplalás élettani hatásait.

Tudatossággal megdönteni a fogyasztói társadalom mennyiség és minőség paradigmáit. „ NE AZ ÉTELED LEGYEN A VÉGZETED” Gaszroontológia rövid kedvcsináló video