Nem véletlenül használja a magyar nyelv az emésztő probléma kifejezést. Kevesen vannak tisztában a ténnyel, hogy problémáink nagy része odabent kezdődik. Rohanó világunkban civilizációs hiánybetegséggé vált a mikrobiom (bélflóra) elszegényedése (és hiánya). Ez éppen annyira köszönhető a helytelen táplálkozásnak és az elfogyasztott táplálék minőségének, mint az emésztésről alkotott képünknek. A legtöbben nem ismerik az emésztés működését és jelentőségét is jócskán alulértékelik.

Napjaink jóléti társadalmában, amikor 0-24-es életmódot folytatunk és nem függünk többé a napszakoktól, évszakoktól, szervezetünk válogatás nélkül és korlátlan mennyiségben jut hozzá olyan táplálékokhoz, amik a múltban nehezen hozzáférhetőek voltak. Nemcsak az alapélelmiszerek (fehérje, zsír, szénhidrát), de a korábban luxusnak számító élvezeti cikkek (csokoládé, kávé, primőr gyümölcsök, zöldségek) is könnyedén elérhetővé váltak, sőt mára a napi bevitt tápanyagmennyiség jelentős hányadát ezek alkotják.

Ennek komoly ára van: az élelmiszeripar ilyen mértékű fejlődése tartósítószerek, állagjavítók és vegyszerek használatával jár, de megjelentek már a génmódosított élelmiszerek is. Fogyasztásuk eredményeképp népbetegséggé vált az elhízás, a cukorbaj, a funkcionális éhezés, a leterhelt bélrendszer pedig állandó emésztési problémákkal hívja fel magára a figyelmet. Ezzel párhuzamosan divatba jöttek a különböző diéták, multivitaminok, táplálék kiegészítők, a reforméletmód, és nélkülözhetetlenné váltak az  emésztést segítő szerek, gyógyszerek, vitaminok, ásványi kiegészítők.