A mikrobiomról szakmailag

Kedves olvasók, érdeklődők!

Az elmúlt időszakban a mikrobiom-kutatás olyan sok jelentős eredményt hozott, hogy a szakcikkek és tudományos publikációk szinte feldolgozhatatlan mennyiségűre duzzadtak fel. Szeretnék megosztani néhányat azokból az angol nyelvű publikációkból, melyek számunkra igen értékes összefüggéseket tártak fel. Használjátok ezt a linkgyűjteményt az ismeretek elmélyítésére. Reményeink szerint folyamatosan szerkesztjük, bővítjük a listát.

Számunkra igen tanulságos összefüggések vonhatók le a következő anyagokból, sokszor a kutatás céljától eltérő területeken való alkalmazás lehetőségei is új megvilágításba kerülnek az eredmények tükrében.

Az egyik legátfogóbb kiadvány a témában 2018. május 3-án jelent meg Dr. Rodney Dieterttől, minden fejezete aranybánya az érdeklődők számára.

Íme a fülszöveg: Theorigin of asthma, autism, Alzheimer's, allergies, cancer, heart disease, obesity, and even some kinds of depression is now clear. Award-winning researcher on the microbiome, professor Rodney Dietert presents a new paradigm in human biology that has emerged in the midst of the ongoing global epidemic of noncommunicable diseases.

The Human Superorganism: How the Microbiome Is Revolutionizing the Pursuit of a Healthy Life by Rodney Dietert 

Link: http://a.co/d/hZlHmY6

Az étrend és a mikrobiom napi ritmusának összefüggéseit az alábbi linken található cikk segítette megérteni:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4255146/

A mikrobiomról, annak egyensúlyáról, az egészségi állapotra gyakorolt hatásáról, az étrend és a mikrobiom kapcsolatáról, valamint az elhízás és a bélflóra összefüggéseiről, a mikrobiom befolyásolásáról, megváltoztatásáról a következő cikket ajánlom:

https://www.bmj.com/content/361/bmj.k2179

A következő publikáció bemutatja, hogy a mikrobiom lakói hogyan állítanak elő különböző, a szervezetünk számára fontos szerves anyagokat, hormonokat, illetve ezek kimutatásának módszereivel ismertet meg minket.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2656143/

Egy régi – 1971-es – cikket ajánlok mindenkinek, amelyet a laktózérzékenység elharapózása miatt kell megismerni. A cikk bemutatja a szervezetünkben a laktáz enzim működését befolyásoló-gátló tényezőket. Ennek értelmében világosan kimondható, hogy a tejcukor és a szőlőcukor együttes fogyasztása az enzim gátlásán keresztül vezet a laktózérzékenységhez. Nagyszüleink tudták, hogy a szőlő és a tej együttes fogyasztása kirobbanó hasmenéshez vezet. Vajon adhatunk-e gyermekünknek nagy fruktóztartalmú kukoricasziruppal (HFCS – high fructose corn syrup) édesített tejterméket?

https://www.translationalres.com/article/0022-2143(71)90225-3/pdf

A zsírszövetek inzulinérzékenységének napi változásáról szól a következő élettani cikk, amelyből következtethetünk arra, hogy szervezetünk mely időszakban fogékony a vércukorszint zsírraktár irányába való csökkentésére, illetve raktározó szövetünk mikor lesz érzékenyebb a vércukorszint emelkedésére.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5001513/

A prebiotikumok napi ritmushoz való hozzájárulásáról és a mikrobiom diverzitásának cirkadián ritmusban betöltött szerepéről a következő cikket ajánlom a témában érdeklődőknek:

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2016.00240/full