Az őszi fény, a testünk ritmusa és két hagyományos recept

Ősszel nemcsak a hőmérséklet csökken: napról napra rövidül a világos időszak is. A fény az emberi szervezet egyik legerősebb időzítő jele, amely a központi biológiai órán keresztül az alvás, a hormonális működés, a hangulat és az anyagcsere ritmusával is kapcsolatban áll.

A modern élet ezt könnyen összezavarja. Reggel sötétben indulunk, a nap nagy részét épületben töltjük, este pedig mesterséges fénnyel meghosszabbítjuk a nappalt. Közben csökken a spontán mozgásunk, viszont az étkezési idő gyakran kitolódik. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy hosszú távú vizsgálatokban az emberi testsúly jellemzően télen magasabb és nyáron alacsonyabb; a téli többletben pedig jelentős szerepe van a kisebb fizikai aktivitásnak és a nagyobb energiabevitelnek.

Ősszel ezért érdemes megelőzni a téli sodródást:

• A reggel kezdődjön természetes fénnyel.
• A szabadtéri mozgás maradjon napirenden akkor is, amikor már hűvösebb van.
• A vacsora időpontja ne tolódjon egyre későbbre a korán beköszöntő sötétség miatt.

Ami a piacon vár

A piac közben ideális alapanyagokat kínál: káposztaféléket, céklát, répát, zellert, sütőtököt, gombát, almát, körtét, diót és hüvelyeseket. Ezekből tartalmas, meleg ételek készíthetők anélkül, hogy a tányért finomított keményítővel és zsírral kellene megtölteni.

A legjobb őszi stratégia nem a fogyókúra. Inkább ritmust építünk a tél előtt: nappal eszünk többet, este kevesebbet; megtartjuk a mozgást; kihasználjuk az őszi növényi kínálatot, és nem engedjük, hogy a rövidülő nappal egyben hosszabb étkezési estét is jelentsen.

Két hagyományos recept — a régió ízei, mai arányokban

A Herbaferm története Csömörön kezdődött — itt él és dolgozik Bóday Ádám, a Herbaferm termékek megalkotója, és itt működik az a manufaktúra is, ahol nap mint nap elkészülnek a Herbaferm és a RebioPet készítményei. Csömör és a környező táj betelepülési története szorosan összefonódik a sváb és a tót (szlovák) közösségek jelenlétével — innen ered az a két hagyományos recept is, amit most megosztunk: egy sváb hagymás lepény és egy tót sült liba, káposztával és lokšéval.

Sváb recept: Zwiebelkuchen — hagymás lepény

Hozzávalók 6 adaghoz:

• 250 g liszt
• 15–20 g élesztő
• 125 ml tej
• 40 g vaj
• A töltelékhez:
• 800 g vöröshagyma
• 3 tojás
• 200 g tejföl
• kevés füstölt szalonna
• kömény, bors, szerecsendió

Elkészítés: A kelt tésztát vékonyan formába nyújtjuk. A hagymát lassan puhára pároljuk, majd tojással, tejföllel és fűszerekkel összekeverjük. A tésztára terítjük, kevés szalonnával megszórjuk, és készre sütjük.

A tányéron: egy kisebb szelet mellé nagy adag káposzta-, uborka- vagy levelessaláta kerüljön.

Tót/szlovák recept: Sült liba-pecsenye káposztával és lokšéval

Hozzávalók 4 adaghoz:

• 4 kisebb libacomb, só, kömény
• 800 g vörös- vagy fejes káposzta, hagyma, kevés ecet és kömény
• A lokšéhoz:
• 600 g főtt burgonya
• kb. 180 g liszt
• só
• Elkészítés: A libát lassan puhára, majd ropogósra sütjük. A káposztát hagymával és köménnyel pároljuk. A hideg burgonyából és lisztből vékony lepényeket nyújtunk, amelyeket száraz serpenyőben megsütünk.

Az ideális tányér: fele káposzta, negyede liba, negyede lokše. Nem kell elvenni semmit a hagyományos ételből — egyszerűen megváltoztatjuk az arányokat.