Mi köze van a hormonoknak a refluxhoz és a gyakori nassoláshoz?

A hormonok, amikről kevesen beszélnek – az inkretinek szerepe

Amikor eszünk, nemcsak a gyomrunk kezd el dolgozni. A belekben is komoly esemény zajlik: hormonok szabadulnak fel, köztük két különösen fontos – a GLP-1 (glükagonszerű peptid-1) és a GIP (glükózfüggő inzulinotróp polipeptid). Ezek az úgynevezett inkretin hormonok főként az inzulinháztartást szabályozzák: segítik a vércukorszint egyensúlyát, lelassítják a gyomor kiürülését, és – többek között – csökkentik a gyomorsav-termelést is. Ez mind szép és jó – ha vércukorszabályozásról van szó. De aki refluxos panaszokkal küzd, a kép már árnyaltabb.

Lassú gyomor, erős reflux

Az inkretinek egyik „mellékhatása” ugyanis az, hogy gátolják a gyomor gyors ürülését. Ez önmagában nem lenne baj – sőt, a hosszan tartó jóllakottság akár előnyös is lehetne. Csakhogy a lassabban kiürülő gyomorban nagyobb nyomás alakulhat ki, különösen, ha gyakran, szinte folyamatosan kerül bele újabb adag étel – jellemzően szénhidrátdús nassolnivaló. Ez a megnövekedett gyomornyomás könnyebben visszajuttathatja a gyomor savas tartalmát a nyelőcsőbe. Eredmény? Klasszikus refluxos tünetek: gyomorégés, savas felböfögés, mellkasi diszkomfort.

Amikor a kevés sav is soknak számít

Itt jön a csavar. Az inkretinek nemcsak a gyomor ürülését lassítják, hanem a gyomorsav-termelést is visszafogják. Elsőre ez jó hírnek tűnhet a refluxszal küzdők számára – hiszen a kevesebb sav kevésbé irritálhatja a nyelőcsövet. Csakhogy a reflux egyik speciális, nem-nyelőcsövi típusa (NERD) esetében pont ez a csökkent savszint csökkenés rontja az emésztés hatékonyságát, fokozva a kellemetlen panaszokat. Paradox módon tehát a savhiány is refluxot idézhet elő – csak másképp.

Mit tehet az, aki hajlamos a refluxra?

Egy kis tudatossággal sokat tehetünk a gyomor békéjéért, és nem kell teljesen kiszolgáltatottnak lennünk a hormonális hatásoknak. Kerüljük a gyakori nassolást, főként a gyors felszívódású, szénhidrátdús ételeket (pl. kekszek, péksütik, chipsek, ropik, mogyik).

Részesítsük előnyben a valódi, kiegyensúlyozott főétkezéseket: legyen benne fehérje, zöldség, egészséges zsír. Ezek segítenek stabilizálni az emésztést – hormonálisan is. Vigyázzunk a gyomorürülést lassító ételekkel: a túl zsíros, nehéz vagy rostban túl gazdag ételek még tovább lassíthatják a gyomor munkáját. Inkretin hatást utánzó gyógyszer szedése esetén (például GLP-1 receptor agonisták, divatos fogyókúra injekciók, tabletták és persze cukorbetegség esetén) forduljunk szakorvoshoz. Ezek a készítmények hatással lehetnek a gyomor működésére és a reflux tüneteire.

Nem csak az számít, mit eszel – az is, mikor és hogyan

A reflux nem csak a túl sok sav vagy a rossz testtartás kérdése. A hormonháztartás is beszáll a játékba, különösen, ha gyakran és rendszertelenül eszünk, vagy ha cukorbetegségben érintettek vagyunk. Az inkretinek hatása jó példa arra, hogyan hat össze testünk több rendszere – a hormonális szabályozás, az emésztés, sőt a közérzet is.

Ha megértjük ezeket a mélyebb összefüggéseket, már nemcsak „kevesebbet nassolunk” – hanem tudatos döntésekkel támogatjuk a testünk működését. És ez az, ami hosszú távon is meghálálja magát.

Érdekel mélyebben is a téma? 

Nézd meg Bóday Ádám és Dr. Hauberl Emőke beszélgetését, ahol a reflux mögött meghúzódó testi és lelki okokat is feltárják – közérthetően, mégis szakmai alapossággal. 

A videó linkjét itt találod:

https://youtu.be/JPl4tgltl1I

Szerző: Bóday Ádám
herbaferm.hu – A tudomány is lehet emészthető

Ha szeretnél további hasonló, tudományos alapokon nyugvó, mégis érthető és gyakorlatias írásokat olvasni, kövess minket a blogon és a közösségi médiában is!