E-szám FÓBIA - vegyszerek, tartósítószerek, adalékok az élelmiszerekben

 
Az E-számokról mindenki tud, akinek eléggé jó a szeme, hogy az élelmiszerek címkéin feltüntetett „összetevők” listáját bogarászhassa.

Az E-számok egy katalógus rendszerbe foglalják - csoportosítva, szabványosítva és rövidítve - azokat az anyagokat, amelyek az élelmiszerekbe valamilyen formában és valamilyen mennyiségben belekerülhetnek. Ezért az, hogy valami rendelkezik E-számmal, az nem azt jelenti (feltétlenül), hogy az adott anyag egy szürke iparterület, hatalmas tartályában készül, ez amolyan – minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár – lista. Csak hogy tudjuk, a citromban is megtalálható citromsav az E330 nevet kapta a listán, ami ugy lehet természetesen a gyümölcsből kifacsarva, meg egy reaktorban is készülhet egy kissé módosított penészek anyagcseretermékéből kivonatolva és kristályosítva is.

E-számmal rendelkeznek azok az anyagok is, amelyeket élelmiszerek tartósítására használunk, ezeket összefoglalóan tartósítószereknek nevezzük, az E-számuk 2nn, azaz a második csoportba tartoznak. Ezek a vegyületek eredetüktől függetlenül azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák, vagy lassítsák az ételek elkerülhetetlen romlását úgy, hogy megölik a bacikat és gombákat. E-számot kaptak azok az anyagok is - a 3xx sorozat, amelyek az ételek kémhatását befolyásolják, azért is savanykásak legyenek és azért is, hogy a bacik és gombák ne érezzék a szaporodás kényszerét, maradjanak spórában, az élőket meg egyszerűen szétmarják. Mondjuk pont ez történik a gyomor alacsony pH-jú emésztőnedveiben is, ezt a jelenséget használjuk ki a természetes savanyítással is.
A legtöbb tartósítószer általában tehát súlyosan sérti a mikroszervezetek szabadságjogait és jólétét.

A tartósítószerek és sokan a szintetikus adalékok közül nemcsak a káros mikroszervezetek között csapnak szét, hanem sajnos az egészséges bélflóra baktériumai és gombái között is jelentős pusztítást végeznek.

Mindezen természetes és szintetikus eredetű anyagok, vegyületek azt a célt szolgálják, hogy megvédjenek bennünket a káros mikroorganizmusok egészséget (és profitot!) romboló hatásától. A káros mikroszervezetek azok, amelyek szervezetünkben különböző gyulladásos folyamatokat indítanak el, és akár fertőző, akár krónikus betegségeinket okozzák. Ezeknél, pont úgy, mint a gyógyszerek és mérgek megítélésénél a Paracelsus-i mennyiségi kérdések számítanak (kicsiben gyógyszer, nagyban méreg). A különböző, akár pathogén baktériumok jelenléte stimulálja az immunrendszert. Amennyiben a kórokozók felszaporodnak, azokat nem tudjuk kordában tartani, kárt tesznek. Egyrészt azzal, hogy megtámadják emberi sejtjeinket, kiírtják „jótékony hatású társaikat” vagy olyan anyagcsere termékeket készítenek, melyek megmérgezik szervezetünket.
Amikor antibiotikum rezisztencia kerül szóba, az arra vonatkozik, hogy a folyamatos mérgezést néhány kórokozó baktérium megtanulta tolerálni, alkalmazkodott hozzá és már fittyet se’ hány a kutatók és gyógyszergyárak fáradságos munkával előállított vegyületeire. Az elmúlt időben egyre többet hallunk a baktériumok rezisztenciájáról, ami azt jelenti, hogy jópár mikroszervezet képes életben maradni a különböző antibiotikumok, tartósító és egyéb vegyszerek mellett. Ez a jelenség lehetővé teszi számukra, hogy tömegesen szaporodjanak el azokon az élőhelyeken, ahol a többi mikroba már nem tud élni. Itt konkurencia híján hely és tápanyagbőségben jelentősen fel tud szaporodni.

Tehát mégegyszer: a tömeges elszaporodás következménye, hogy a túlburjánzott baktériumok akár a szervezet ellen fordulnak, akár felszaporodó anyagcsere-termékük mérgezi szervezetünket, egyszóval kórokozók lesznek. A kórokozók tömeges jelenléte, vagy valamelyik faj monopóliuma szakszóval diszbiózist eredményez.

A diszbiózis a szimbiózis – a kölcsönös előnyökön alapuló együttélés – ellentéte. Folyamatosan gyarapodnak a tudományos bizonyítékok arranézve, hogy a bélflóra állapota igen fontos szerepet játszik különböző intoleranciát okozó, allergiát okozó, autoimmun-, metabolikus-, krónikus- és rákos betegségek kialakulásában, kezelésében. Az egészségi állapotra gyakorolt hatásban a kedvező és kórokozó mikroszervezetek aránya játssza a központi szerepet. (Kisszámú kórokozó az immunrendszer éberségét és készenlétét biztosítja, míg túlszaporodásuk az egészséget veszélyezteti.) A bél mikrobiom, azaz a bélflóra összetételére legnagyobb hatással a genetikai és a környezeti tényezők vannak.

A bélflóra környezeti tényezőit étkezésünkkel tudjuk befolyásolni. Ezért különösen fontos, hogy azokról a rostos ételekről (zöldségek, gyümölcsök, magvak) rendszeresen gondoskodjunk, melyekkel a bélflóra kedvező összetételű lakóinak változatos lakóhelyet és táplálékot tudunk biztosítani. A vegyszerek az emésztés alagútján – egyirányú úton – változó tartózkodási idő után kiürülnek. Az általuk okozott kárt az Herbaferm cseppek jótékony fermentáló mikroszervezeteivel tudjuk helyreállítani.
 
Beküldött: Kutatás

Kapcsolódó bejegyzések

Blog navigáció

Blog kategóriák

Mutasd az összes kategóriát

Keress a blogunkban

Legutóbbi bejegyzések

Mutasd az összes bejegyzést

Népszerű bejegyzések

Mutasd az összes bejegyzést
Product added to wishlist
Product added to compare.

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében.